Flexit

A flexit módszer kialakulása  
A flexit módszer kezdeti formáját Lenkei Beáta gyógytornász, gyógytestnevelő tanár alkotta meg Budapesten az 1980-90-es években. Az 1990-es évek elején fogalmazta meg szakmai alapkoncepcióját a hajlékonyság kiemelt fontosságáróla mozgásterápia, a testnevelés, és a mozgásfejlesztés területén. Megfigyelte, hogy a „hanyag tartás”, ill. a „Scheuermann betegség” elnevezésű kórképekkel élő, hajlékony felépítésű gyerekek kevésbé veszélyeztetettek, mint kötött társaik, akik ugyanebben a betegségben szenvednek. Munkájában ezért elsődleges célul tűzte ki a hajlékonyság fejlesztését. A hagyományos gyógytornában elvárt hátizom,- és egyéb erősítéseket fontosnak, de csak másodlagosnak ítélte.
Lenkei Beáta 18 éven át foglalkozott kötött izomzatú csecsemőkkel, kezdetben Dévény Anna szárnyai alatt, aki nagy hatással volt szakmai fejlődésére. A Flexit koncepció is Dévény Anna korszakalkotó gondolataira épül, melyek szerint:
 
  • A gyógyítás és a fejlesztés két különböző tevékenység
  • Az izomzatot (izom-ín-kötőszövet) először működőképessé kell tenni, és csak azután lehet fejleszteni.
  • Az izmok nem önmagukban, hanem funkcionális és topográfiai egység alapján működnek.
 
Lenkei Beáta az 1990-es évektől már rendszeresen alkalmazta munkájában a Dévény Anna által korábban használt passzív feszített helyzeteket. Találni kellett egy olyan módját a nyújtásnak, amelynek során nem csak egy-két izom és az azokat körülvevő kötőszövet nyúlik, hanem egy időben számos izomcsoport, egyszerre, egy időben az alsó,- és felső végtag, és még a törzs különböző izomcsoportjai is nyúlnak!
A passzív feszített helyzeteket létrehozó pozíciók, valamint az a speciális izomnyújtási technika, amelyet ezután évtizedekig fejlesztett, egy gyökeresen új mozgásanyag, a csoportban végezhető Flexit megszületését eredményezte. Lenkei Beáta módszerét lányával, dr. Horváth Nikolettával és tanítványával, Groma Klárával együtt fejlesztette tovább a mai formára. A Flexit mozgásanyaga nem azonos a Stretching óra hagyományos gyakorlatanyagával, komplexebb annál.
A Flexit órán 60- 90 percen olyan gyakorlatokat végzünk, melyeknek elsődleges célja a nyújtás, de kivitelezésükhöz és fenntartásukhoz további izmok munkája szükséges, melyek eközben erősödnek.
 
 
Mi az a FLEXIT? 
FLEXIT egy mozaikszó: FLEXibilitás + Izom + Terápia
A flexit módszer hatékonyságának kulcsa a hajlékonyság fontosságának a felismerése. A flexit egy speciális mozgásforma: a teljes izomzatot átmozgató, komplex, koreografált nyújtás.
 
„Mi azt nyújtjuk, amit más nem”
 
Hogyan épül fel egy flexit óra 
A flexit-et általában lassú zenére végezzünk. Az órákon egy adott kiinduló-helyzetből tervezett sorrendben vesszük fel a különböző terápiás helyzeteket (passzív feszített helyzetek), így gyakorlatláncot hozunk létre. A gyakorlatlánc aszimmetrikus, emiatt a teljes feladatsor tükörképét is végig tornázzuk. A változatos pozícióknak és kombinációiknak köszönhetően nincsen két egyforma flexit óra. A résztvevők minden egyes alkalom után új élményekkel gazdagodva, felszabadultan léphetnek ki a teremből.
A flexit kíméletességének kulcsa a pozíciókból való lassú kijövetel. A flexit jellegéből adódóan nagy hangsúlyt fektetünk a levezetésre, és felhívjuk a résztvevők figyelmét arra, hogy az óra utáni percekben számítaniuk kell a torna utóhatására. Az óra utáni kapkodás, rohanás vagy nehéz táska cipelése nem ajánlottak, mert feszültséget okoznak, fokozzák az izmok tónusát, ezért lecsökkenthetik az órán elért hatást.

 

Mit éreznek a résztvevők egy flexit óra után? 

„Ez a torna mindenemet átmozgatta.”
Sára
32 éves
„Úgy érzem, mintha most magasabb lennék, mint amikor bejöttem a terembe.”
Márti
69 éves
„Olyan izmaimban érzek izomlázat, amiknek eddig a létezéséről se tudtam.”
Kata
titkárnő
„Egész nap fájt a derekam, és ez most végre megszűnt.”
Gábor
41 éves
„Azt figyeltem meg, hogy a hét elején mindig fáj a hátam az iskolában, de csütörtökön és pénteken soha”
Zoli
15 éves,
szerdánként
jár flexit órára

„A többi tornát kiröhögi a hátam.”

Dorka
aki sok féle
mozgást próbált,
mire rátalált
a flexit-re

 

A flexit hatásmechanizmusa 

Ha a szervezetben az egyensúly felborul, akkor az izomrövidülések jönnek létre, melyek sokszor a fájdalmak (derék-, hát-, és egyéb ízületi fájdalmaknak) forrásai is. A megrövidült izmok nem képesek normális működésre, és akadályozzák a többi izom működését is. Ez az állapot ahhoz hasonlítható, mintha egy számmal kisebb, szűk ruhában kellene sportolnunk, és ezek a körülmények lerontanák a teljesítményünket. A megrövidült izmok ahelyett, hogy mozgatnának minket valójában a helyes mozgás akadályát képezik. A mozgás viszont akkor egészséges, ha könnyed, és nem akkor, ha görcsös és nehézkes.

A flexit terápiás helyzetei izomnyújtó/lazító hatásuk következtében elhárítják a mozgás-szervrendszerben keletkezett akadályokat. Ha az akadályok megszűnnek, akkor a mozgás újra felszabadulttá, harmonikussá, tehát egészségessé válik.

Mitől keletkezhetnek izomrövidülések:

  • stressz hatására
  • mozgásszegény/ülő életmód következtében
  • helytelen terhelés, túlterhelés esetén
  • helytelen edzésmódszertől (ide tartozik az edzés utáni nyújtás elhanyagolása)
  • ortopédiai elváltozások, betegségek kapcsán(pl.: hanyag-tartás, Scheuermann-kór, lúdtalp)
  • ízületi sérülések, kopások hatására
  • idegrendszeri sérülések következtében

Mi történik eközben az ízületekkel?

Az izmok, az inak, az ízületek és a csontok nem elválaszthatóak egymástól, együttesen alkotják mozgás-szervrendszerünket, folyamatosan hatást gyakorolnak egymásra.

Amikor az izmok megrövidülnek, nem dolgoznak rendesen, akkor ennek következtében hosszú távon az ízületek is károsodnak; többek között kopások, mozgásbeszűkülések (kontraktúrák) jöhetnek létre bennük.

A mozgásproblémák másik eredete, amikor maga a károsodott ízület okozza az izmok rövidülését. Például, amikor egy szalagszakadás, vagy egy törés miatt az adott végtagot rögzíteni kell, és a hetekig tartó „kényszerpihenő” áll be.

Mi a megoldás a problémákra?

A problémák orvoslása azonban minden esetben az izomzat kezelésével indul, mert mozgás-szervrendszerünk aktív elemei az izmok (ezek állnak közvetlen kapcsolatban az idegrendszerrel, ezért tudjuk akaratosan megfeszíteni és ellazítani őket). Bármilyen eredetű probléma is áll fenn, mozgásterápiával mindig az izmainkra tudunk kedvező hatást gyakorolni.

A mozgás másodlagosan pozitív hatást fejt ki a rendszer passzív elemeire: az ízületekre és a csontokra. Ezért lehetséges az, hogy szisztematikus izomnyújtások hatására idővel enyhülnek az ízületi kontraktúrák is