Flexit

A flexit módszer kialakulása  
A flexit módszer kezdeti formáját Lenkei Beáta gyógytornász, gyógytestnevelő tanár alkotta meg Budapesten az 1980-90-es években. Az 1990-es évek elején fogalmazta meg szakmai alapkoncepcióját a hajlékonyság kiemelt fontosságáróla mozgásterápia, a testnevelés, és a mozgásfejlesztés területén. Megfigyelte, hogy a „hanyag tartás”, ill. a „Scheuermann betegség” elnevezésű kórképekkel élő, hajlékony felépítésű gyerekek kevésbé veszélyeztetettek, mint kötött társaik, akik ugyanebben a betegségben szenvednek. Munkájában ezért elsődleges célul tűzte ki a hajlékonyság fejlesztését. A hagyományos gyógytornában elvárt hátizom,- és egyéb erősítéseket fontosnak, de csak másodlagosnak ítélte.
Lenkei Beáta 18 éven át foglalkozott kötött izomzatú csecsemőkkel, kezdetben Dévény Anna szárnyai alatt, aki nagy hatással volt szakmai fejlődésére. A Flexit koncepció is Dévény Anna korszakalkotó gondolataira épül, melyek szerint:
 
  • A gyógyítás és a fejlesztés két különböző tevékenység
  • Az izomzatot (izom-ín-kötőszövet) először működőképessé kell tenni, és csak azután lehet fejleszteni.
  • Az izmok nem önmagukban, hanem funkcionális és topográfiai egység alapján működnek.
 
Lenkei Beáta az 1990-es évektől már rendszeresen alkalmazta munkájában a Dévény Anna által korábban használt passzív feszített helyzeteket. Találni kellett egy olyan módját a nyújtásnak, amelynek során nem csak egy-két izom és az azokat körülvevő kötőszövet nyúlik, hanem egy időben számos izomcsoport, egyszerre, egy időben az alsó,- és felső végtag, és még a törzs különböző izomcsoportjai is nyúlnak!
A passzív feszített helyzeteket létrehozó pozíciók, valamint az a speciális izomnyújtási technika, amelyet ezután évtizedekig fejlesztett, egy gyökeresen új mozgásanyag, a csoportban végezhető Flexit megszületését eredményezte. Lenkei Beáta módszerét lányával, dr. Horváth Nikolettával és tanítványával, Groma Klárával együtt fejlesztette tovább a mai formára.
A Flexit órán 60- 90 percen olyan gyakorlatokat végzünk, melyeknek elsődleges célja a nyújtás, de kivitelezésükhöz és fenntartásukhoz további izmok munkája szükséges, melyek eközben erősödnek.
 
 
Mi az a FLEXIT? 
A FLEXIT egy mozaikszó: FLEXibilitás + Izom + Terápia
A flexit módszer hatékonyságának kulcsa a hajlékonyság fontosságának a felismerése.
A flexit egy speciális mozgásforma: a teljes izomzatot átmozgató, komplex, koreografált nyújtás.
 
„Mi azt nyújtjuk, amit más nem”
 
Hogyan épül fel egy flexit óra 
A flexit-et általában lassú zenére végezzünk. Az órákon egy adott kiinduló-helyzetből tervezett sorrendben vesszük fel a különböző terápiás helyzeteket (passzív feszített helyzetek), így gyakorlatláncot hozunk létre. A gyakorlatlánc aszimmetrikus, emiatt a teljes feladatsor tükörképét is végig tornázzuk. A változatos pozícióknak és kombinációiknak köszönhetően nincsen két egyforma flexit óra. A résztvevők minden egyes alkalom után új élményekkel gazdagodva, felszabadultan léphetnek ki a teremből.
A flexit kíméletességének kulcsa a pozíciókból való lassú kijövetel. A flexit jellegéből adódóan nagy hangsúlyt fektetünk a levezetésre, és felhívjuk a résztvevők figyelmét arra, hogy az óra utáni percekben számítaniuk kell a torna utóhatására. Az óra utáni kapkodás, rohanás vagy nehéz táska cipelése nem ajánlottak, mert feszültséget okoznak, fokozzák az izmok tónusát, ezért lecsökkenthetik az órán elért hatást.

 

Mit éreznek a résztvevők egy flexit óra után? 

„Ez a torna mindenemet átmozgatta.”
Sára
32 éves
„Úgy érzem, mintha most magasabb lennék, mint amikor bejöttem a terembe.”
Márti
69 éves
„Olyan izmaimban érzek izomlázat, amiknek eddig a létezéséről se tudtam.”
Kata
titkárnő
„Egész nap fájt a derekam, és ez most végre megszűnt.”
Gábor
41 éves
„Azt figyeltem meg, hogy a hét elején mindig fáj a hátam az iskolában, de csütörtökön és pénteken soha”
Zoli
15 éves,
szerdánként
jár flexit órára

„A többi tornát kiröhögi a hátam.”

Dorka
aki sok féle
mozgást próbált,
mire rátalált
a flexit-re

 

A flexit hatásmechanizmusa 

Ha a szervezetben az egyensúly felborul, akkor az izomrövidülések jönnek létre, melyek sokszor a fájdalmak (derék-, hát-, és egyéb ízületi fájdalmaknak) forrásai is. A megrövidült izmok és kötőszövetek nem képesek normális működésre, és akadályozzák a többi izom működését is. Ez az állapot ahhoz hasonlítható, mintha egy számmal kisebb, szűk ruhában kellene sportolnunk, és ezek a körülmények lerontanák a teljesítményünket. A megrövidült izmok ahelyett, hogy mozgatnának minket valójában a helyes mozgás akadályát képezik. A mozgás viszont akkor egészséges, ha könnyed, és nem akkor, ha görcsös és nehézkes.

A flexit terápiás helyzetei izomnyújtó/lazító hatásuk következtében elhárítják a mozgás-szervrendszerben keletkezett akadályokat. Ha az akadályok megszűnnek, akkor a mozgás újra felszabadulttá, harmonikussá, tehát egészségessé válik.

Mitől lesz feszes az izom és a kötőszövet:

  • stressz hatására
  • mozgásszegény/ülő életmód következtében
  • helytelen terhelés, túlterhelés esetén
  • helytelen edzésmódszertől (ide tartozik az edzés utáni nyújtás elhanyagolása is)
  • ortopédiai elváltozások, betegségek kapcsán(pl.: hanyag-tartás, Scheuermann-kór, lúdtalp)
  • ízületi sérülések, kopások hatására
  • idegrendszeri sérülések következtében

Mi történik eközben az ízületekkel?

Az izmok, az inak, az ízületek és a csontok nem elválaszthatóak egymástól, együttesen alkotják mozgás-szervrendszerünket, folyamatosan hatást gyakorolnak egymásra.

Amikor az izmok feszesek, nem dolgoznak rendesen, akkor ennek következtében hosszú távon az ízületek is károsodnak; többek között kopások, mozgásbeszűkülések (kontraktúrák) jöhetnek létre bennük.

A mozgásproblémák másik eredete, amikor maga a károsodott ízület okozza az izmok rövidülését. Például, amikor egy szalagszakadás, vagy egy törés miatt az adott végtagot rögzíteni kell, és a hetekig tartó „kényszerpihenő” áll be.

Mi a megoldás a problémákra?

A problémák orvoslása  az izomzat és a kötőszövet kezelésével indul. Mozgás-szervrendszerünk aktív elemei az izmok, torna során ezeket irányítjuk akaratlagosan.

A mozgás másodlagosan pozitív hatást fejt ki a rendszer passzív elemeire: az ízületekre és a csontokra. Ezért lehetséges az, hogy szisztematikus izomnyújtások hatására idővel enyhülnek az ízületi kontraktúrák is.